Alig 3 hete jelent meg a Battlefield 3, ami stílszerűen már a sokadik darab a szériában. A világ játékosaitól és sajtójától kapott hideget-meleget, a Bad Company 2 után mindenki valami hatalmas durranást várt, pedig a játék ezt nem hozza el, ellenben egy kiemelkedő darabról van szó, de… 

De mindig van, itt is. Miért is? Főleg azért, mert a játékot hihetetlen mértékű hype előzte meg. Kedvcsináló videók tömkelege, magasztaló előzetesek, meg a béta, ami rengeteg hibát tartalmazott, de élvezetes és pörgős volt sok tartalommal, majd kijavítják, ami nem jó, hisz pont ezért van béta – gondoltuk. Persze, sok mindent javítottak, de ami már egyszer ezüst, az nem lehet arany pár hónap alatt. Valahogy így lehet jellemezni a béta és a teljes játék kapcsolatát.

A Bad Company 2 hosszú idő után egy olyan FPS volt, ami technikailag és élvezetfaktor terén felvehette a harcot az aktuális Call of Dutyval, bár az EA nagyon félt, ezért hónapokkal az MW2 után adták ki a projectet, addig még finomítottak rajta. Nem kellett volna. Most kiadták a BF3mat az MW3 mellé. Üzletileg jó megoldás, miután már milliókat elherdáltak a hype-ra, ami meghozta gyümölcsét, de ha a rajongók szemszögéből nézzük: Nem kellett volna. 

Oké, ne essen félreértés, a Battlefield 3 egy jó játék. PC-sként ért egy olyan szokatlan dolog, hogy böngészőből kell indítanom a játékot. Azt is megtapasztaltam gyorsan, hogy bármennyire is természetellenesnek tűnt ez, nem hülyeség. A Battlelog egy frankó közösségi rendszer, böngészhetünk a statisztikák közt, ”barátkozhatunk”, megoszthatunk dolgokat, olyan, mint egy fészbuk, csak itt még játszhatunk is. Innen indítjuk a multit, a kampányt és a koopot. Nyomhatunk egy ”Quick Match”et, de részletesen is beállíthatjuk, hány férőhelyes, milyen módban, melyik pályán, satöbbi…

Kezdjük a kampánnyal, amit szintén sok-sok hype előzött meg, hogy mennyire hosszú lesz és milyen klassz lesz. Relatíve az lett. Közepes fokozaton olyan 6 óra végigvinni, ami bár tisztes hosszúság a mai FPSek világában, de közel sem annyi, mint amennyit reméltünk, és várnánk a készítőktől. A történet központjában Henry Blackburn áll, tengerészgyalogos főtörzs, épp a metróban verekszünk mindenféle gonosz terroristával, se eleje, se vége ennek, semmit nem tudunk, miért és hogyan kerültünk oda. Miután pár jó script és effekt után leütnek az egyik metró kocsiban, visszaugrunk 8 órát a sztoriban, hogy végre elkezdjük a történetet. Ez volt a tutoriál. Egy füstös irodában vagyunk 2 kormányszolga seggfejjel, akik fontos információkat szeretnének kiszedni belőlünk. Szépen lassan megered a szánk, de nem úgy megy ez, újra átélhetjük az elmondott dolgokat, visszamenve olyan helyszínekre, mint Párizs, vagy Teherán.

Lehet többféle gépfegyverünk, kés, gránát, rakétavető, minden, ami kellhet egy modern katonának, ott van a tarsolyunkban. A küldetések kellően változatosak, mindegyik pálya a maga módján egyedi, más feladatokkal, de a célja mindig az persze, hogy eljuss egy adott pontig. Ezzel egyetlen probléma van. Ezt az adott pontot csupán egy úton közelíthetjük meg, semmilyen eltérést a megadott útvonaltól a játék nem tűr meg. Ugye, milyen ismerős ez valahonnan..? Egy csőben haladunk, sok-sok szép scripttel és effekttel megbombázva, de valódi szabadság nincs. Tartalmat raktak mögé, de így nincs időnk kiélvezni ezeket, ha folyamatosan haladnunk kell az ugyanott újratermelődő ellenségek gyűrűjében. Beülhetünk járművekbe is, Jeepben, tankban és vadászrepülőgépben is megfordulunk, utóbbi élvezetfaktora maximális, egyszerűen gyönyörűen néz ki, és a legapróbb részletekig ki van dolgozva. Minden negatívumával együtt sem félresikerült alkotás a szóló kampány, vízen, levegőben vagy szárazföldön harcolhatunk változatos szituációkban, de pont azt a szabadságot veszik el, ami a Battlefield széria egyik alapköve volt. Egyszer-kétszer végig lehet játszani az élvezetesebb részek miatt, és a szavatosságát kitolja még a kooperatív mód, ahol más szemszögből élhetjük át a történéseket és igazán élvezetes egy társunkkal végig lövöldözni a pályákon, de egyáltalán nem emelkedik ki a nagy ellenfél (CoD) kampányai közül.

Gyorsan térjünk is át arra a szekcióra, ami miatt a Battlefield 3 egy JÓ játék. Igen, a többjátékos módról beszélek, ahol akár 63 másik hús-vér emberrel szállhatunk harcba. Az oroszok a U.S. Armyval szállnak szembe, egy taktikus küzdelemben. Itt a taktika jóval fontosabb, mint hogy kinek milyen jó a reflexe, ami kiélezett harcot eredményez.

Hat féle játékmód közül válogathatunk, de kétséget kirázóan a Conquest (lehet ”sima”, vagy large) a legnépszerűbb és talán legtöbb szórakozást nyújtó. Itt különféle bázisokat kell elfoglalnunk a pályán, cél természetesen az összes ilyen bázis elfoglalása és bevédése, a két csapat a kör elején kap adott számú ”ticketet”, ezek fogynak az elfoglalt bázisok számától függően, akinek előbb elfogynak, az veszít. A pályák nagyok és változatosak, van, ahol a városban vagyunk, szűk utcákkal és sok-sok beugróval, ahonnan bármikor kiugorhat elénk egy ellen, a nyílt tereken rohangászni pedig felér a halállal a megannyi mesterlövész miatt, akik alig észrevehető helyeken tudnak meghúzódni, legyen ez egy bokor, vagy egy ház teteje.

Meg aztán vannak hatalmas pályák, melyeknél gyalogosan eljutni az egyik végétől a másikig beletelik 10 percbe is, ami baromi nagy szó egy online csatában. Természetesen egy ekkora pályánál nem kell csak a lábunkra hagyatkozni, van itt helikopter, vadászrepülő, tank, Jeep, gépfegyverrel felszerelt 8 személyes szállító, de ha vízzel találkozunk, van motorcsónak vagy kétéltű. A járművekre semmi panasz nem lehet, nem csak, hogy gyorsak, de ütőképesek is, már ha olyanok ülnek benne, akik értik a dolgukat. Az összhang nagyon fontos, főleg a vadászrepülőgépeknél, ahol a pilótának a feladata egyrészt kikerülni a rázúduló tüzet, másrészt célpontot keresni a társának. Érdemes egy mérnöknek is a járműben utaznia, hisz ha megsérül valamelyik jármű, leállítjuk egy viszonylag biztonságos helyen és pillanatok alatt megjavíthatja a mérnökünk.

A pályák továbbá változatosak, kevés igazán jó kemp hellyel, így a kemperekkel nem lesz sok gondunk. Ezennel az egysíkú játékmenetet ki is húzhatjuk, mert ilyen egyszerűen nincs. Dögcédula vadászat van, igazán jó érzés, ha valakinek a háta mögé lopózva tehetünk keresztbe a késünkkel, és az animáció közben még a dögcéduláját is lerántjuk róla. 

A szintlépéses fejlődési rendszer egyszerű, de zseniális, kellően jutalmazza a játékost, hasznos cuccokat kapunk a sok-sok elismerés mellett, valamint 30-40 szint után sem lesz unalmas ezekre hajtani. A mérnökökre már kicsit kitértem, de rajtuk kívül még 3 féle kaszt közül választhatunk, az említett mérnökön kívül van Assault, aki, mint a BC2ben is, közeli és közepes távolságról hatékony, lehetünk ”Support” is, akik nagy kaliberű golyószóróval osztják az észt, náluk jelenik meg a fedező tűz, ami a társak szempontjából nagyon hasznos, és persze van a Recon, avagy a mesterlövész. Mindegyiküknek van különböző másodlagos fegyverük is, a supportnak rakétavetője, a reconnal rádiója, az assault tud gyógyítani, a mérnök pedig javítani, másrészt ők is kaptak normális gépfegyvert, így akár ők is belevethetik magukat a közelharc izgalmaiba. Mire minden kasztot kivesézel, a játékóráid száma megütik az 1000ret (!), és akkor még jönnek a DLCk új pályákkal és kiegészítőkkel.

A Battlefield 3 alatt a Frostbite 2 motor dübörög, ami egyszerűen lehengerlő. A grafika olyan szinten részletes, amilyennel talán még nem is találkoztunk. Hogy nehogy túl szép legyen a történet, a fizika nem tökéletes, a bugok nem túl ritkák, de mit sem rontanak a játékélményen. De mi az ára a hihetetlen grafikának? Igen, egy nagyon bika gép kell hozzá, és itt meg is kell említenem, hogy bár a fejlesztők nem csak a PCre koncentráltak a fejlesztés során, így a konzolos példányok nem átiratok, de ott a kinézete a közelében sincs a személyi számítógépes testvéréhez. 2 magos processzor, minimum DX10es, 512es videókártya, abból is a jobb fajta, és nem árt a minimum 2 giga RAM sem, és egy ilyen konfig csak a minimumra jó, ha high-on szeretnénk élvezni, ezeknek a duplája kell. Ellenben nem kell ilyen erős gép a hangzásvilág élvezéséhez, ami szintén páratlan teljesítmény, a csatatéren a golyók tényleg süvítenek, a robbanások, vagy amikor egy fal leomlik, tényleg úgy történik, mint ha a két szemünkkel és fülünkkel élnénk át, valósan. A háttérben pedig fülbemászó zenék hallatszanak, a soundtrackra nem lehet panasz. 

Szóval ez a Battlefield 3. A híres sorozat legújabb része, egy rövid, de alapvetően játszható kampánnyal, kooperatív móddal és lebilincselő multival, talán korszakalkotónak nevezhető grafikával és remek zenével. A multi miatt a szavatossága évekig is kitart, kihívás és szórakozás minden mennyiségben, és bár a kampány és pár bug miatt van egy kis okunk a szomorkodásra, de a pénzt, amit kiadunk érte a pénztárnál, nem hogy megéri, de talán még mi kapunk többet. Technikailag az utóbbi évek legjobb FPSe. 

Pro

+ Grafika, látványvilág

+ Multi

+ Hosszú szavatossági idő

Kontra

- Erősen közepes kampány

- Néhány bug

Értékelés

-          Grafika: 95%

-          Zene: 95%

-          Játékélmény: 90%

-          Összérték: 93%